2020-10-01 Homoki Adél

A magány hidegsége

Magányosan még a hőmérsékletet is hidegebbnek érezzük.

,,Magam vagyok. Nagyon.” Így kezdődik Tóth Árpád Meddő órán című költeménye, ami röviden és frappánsan megragadja a magány érzésének lényegét. Az emberek ösztöneikből fakadóan társas lények. Az agyunk a túlélés eszközeként tekint a szociális kapcsolatokra, így nem csoda, hogy egyedül érezzük magunkat, ha nem vesznek körbe minket mások (fizikailag vagy érzelmileg). Egy kutatás szerint, akik magányosak, azok a hőmérsékletet hűvösebbnek érzékelik. Emögött evolúciós okok is állhatnak: a kiszorult ember nem érezhette társai és a tűz melegét sem.

A szociálpszichológia három legfontosabb motivációs elve közül az egyik a kapcsolódás keresése. (Ez azt az igényt foglalja magába, hogy a számunkra fontos személyek elfogadjanak, támogassanak és kedveljenek minket.)

E szükségletünk folyamatosan munkál bennünk, és feszültséget okoz, ha nem sikerül kielégíteni.

Magány és egyedüllét

A szociális elszigeteltség és a magány gyakran jár együtt, de nem feltétlenül következnek egymásból. Szociális elszigeteltség alatt azt értjük, hogy az adott személy nem rendelkezik megfelelő nagyságú és számára kellően biztonságot nyújtó szociális hálóval, valamint a kapcsolatainak és napi interakcióinak száma meglehetősen csekély.

A magány ezzel szemben inkább egy olyan érzelemnek tekinthető, ami egy hiányérzetből fakad: a szeretet és önmegvalósítás iránti szükségleteket nem elégíti ki egy pszichológiai szempontból közeli kapcsolat sem. A magány olyan, mint egy szakadék – elválasztja, amire vágyunk, és azt, amink ténylegesen van.

A magány érzése bármelyik korosztályban megjelenhet.

A magány érzése bármelyik korosztályban megjelenhet.

A gyakori tévhittel ellentétben a magány nemcsak az időseket vagy az egyedülállókat érintheti, hanem bárkit – akár a párkapcsolatban, házasságban élőket, vagy az élénk szociális, társasági életet folytató egyéneket. Röviden: minden korosztályban megjelenhet, gyerekeknél is. Azonban vannak olyan életszakaszok és helyzetek, amelyek különösen előhozhatják a magány érzését: például egy kapcsolat vége (halál, szakítás vagy földrajzi távolság miatt), költözés, iskola- vagy munkahelyváltás.

A magányos ember

A hosszantartó magány egyik legártalmasabb következménye, hogy megváltoztatja a saját magunkról és a világról alkotott nézeteinket. Figyelmi fókuszunk ilyenkor fokozottan a társas fenyegetésre, az elutasítás jeleire irányul. E folyamat részeként negatív társas elvárásokat alakítunk ki, amit viselkedésünkkel is igyekszünk megerősíteni. Például, ha sikertelen embernek gondoljuk magunkat, akkor keressük azokat a helyzeteket, amik ezt a hiedelmünk igazolják (talán irreálisan nehéz feladatokat vállalunk, amik biztosan nem sikerülnek).

Ehhez hasonlóan a magány címkéjét is egyszerűen magunkra ragaszthatjuk, ami hosszútávon veszélyessé válhat. Nagyon könnyen vezethet depresszióhoz, kutatások szerint a magány számtalan negatív egészségügyi következménnyel járhat együtt, valamint felléphet a kognitív- és végrehajtó funkciók csökkenése.

A magány érzése sok embert érint(het), egy tanulmány megdöbbentő adata szerint három emberből egy magányosnak vallja magát. Habár a köztudatban kevés szó esik róla, fontos tudatosítani, hogy a magány érzésével lehet és kell foglalkozni.

A magány ellen

A magány csökkentésének egyik leghatékonyabb módszere, ha igyekszünk megváltoztatni a társas világról alkotott képünket és észlelési módunkat: például a magányt átmeneti, potenciális okokra vezetjük vissza, mert akkor valószínűleg könnyebben küzdünk meg vele, mintha személyes tulajdonságainkkal magyaráznánk. Természetesen ez sem történik egyik pillanatról a másikra, hanem több, kis lépés részeként.

Mit tehetünk?

Eredményes lehet, ha megpróbáljuk fokozni a társas interakcióinkat (ne csak azt várjuk, hogy mások kezdeményezzenek velünk interakciót, hanem merjünk mi is nyitni), vagy az ismerkedés újabb módjait próbáljuk ki. Egy tanulmány szerint, akiket arra ösztönöztek, hogy többet posztoljanak a Facebookon, kevésbé érezték magukat magányosnak, azonban napjainkban ezzel ellentmondó kutatási eredményekkel is találkozhatunk: egy 2018-as kutatásban azt az eredményt kapták, hogy ha valakire jobban jellemző a phubbing jelensége (társaságban a Facebook/Instagram… nézegetése ahelyett, hogy beszélgetnénk másokkal), az nagyobb valószínűséggel magányos, és alacsonyabb az önértékelése is.

Első és legfontosabb lépés a tudatosítás, amivel már közelebb kerülünk a megoldáshoz! Ha szükségünk van rá, merjük kérni ebben szakember segítségét. A csoportos önismereti módszerekben pedig egyszerre kaphatunk professzionális támogatást, és kapcsolódhatunk másokhoz, így ez is kedvező módszer lehet.

Szabadon a magánnyal szemben

Ha tetszett a cikkünk, keresd fel blogunkat, ahol számos más érdekes témában olvashatsz!

Írta: Homoki Adél

Felhasznált irodalom:

Błachnio, A., & Przepiorka, A. (2018). Be Aware! If You Start Using Facebook Problematically You Will Feel Lonely: Phubbing, Loneliness, Self-esteem, and Facebook Intrusion. A Cross-Sectional Study: Social Science Computer Review. https://doi.org/10.1177/0894439318754490

„A magány sokszor nem a kapcsolatok, hanem a kapcsolódás hiányáról szól” – Így törhetsz ki a magány csapdájából. (2019, August 28). Retrieved November 9, 2019, from Pszichoforyou Szívvel. Lélekkel. Neked. website: http://pszichoforyou.hu/igy-torhetsz- ki-a-magany-csapdajabol/

I Feel Lonely: What To Do When You’re Feeling Alone. (2009, June 7). Retrieved November 9, 2019, from PsychAlive website: https://www.psychalive.org/isolation-and- loneliness/

Krisztina G. (2018, February 28). A magány és ami mögötte van. Retrieved November 9, 2019, from Mindset Pszichológia website: https://mindsetpszichologia.hu/2018/02/28/a- magany-es-ami-mogotte-van/

Rebeka B. (2019, October 17). Egyedül, de nem magányosan – miért érdemes néha önmagunkra is időt szakítani? Retrieved November 9, 2019, from Mindset Pszichológia website: https://mindsetpszichologia.hu/2019/10/17/egyedul-de-nem-maganyosan- miert-erdemes-neha-onmagunkra-is-idot-szakitani/

Smith, E. R., Mackie, D. M., Calypool, H.M (2016). Vonzalom, kapcsolat, szerelem. In. Szociálpszichológia. Budapest: Eötvös Kiadó. 12. fejezet.

Tóth Árpád: Tóth Árpád összes verse 1. rész. (n.d.). Retrieved November 9, 2019, from Bookline.hu website: https://bookline.hu/product/home.action?_v=Toth_Arpad_Toth_Arpad_osszes_verse_ 1_r&type=250&id=5452&tab=ekonyv

, ,
Kapcsolat

Szamosi Judit

Test – Lélek – Pszichológia

ELÉRHETŐSÉGEINK:

    

Kapcsolat
Kapcsolat

Szamosi Judit

Test – Lélek – Pszichológia

ELÉRHETŐSÉGEINK:

    

Kapcsolat