2017-01-27

Gyógyító érintés

Vajon hogyan válhat az érintés a gyógyítás eszközévé? Milyen helyzetekben használjuk? A környezetünkben hallhatunk arról, hogy vannak különböző gyógyító eljárások, amelyek foglalkoznak érintéssel. Honnan tudjuk, hogy az érintés gyógyító erejével van dolgunk? A következőkben a teljesség igénye nélkül foglalkozom a témával: módszerekkel, élethelyzetekkel és további felvetődő kérdésekkel. 

A különböző eljárások közül az egyik legősibb a masszázs, amelynek megannyi formájával találkozhatunk, olyannal is, aminél csupán a fizikai értelemben vett kontaktus a lényeg. Szintén a fizikai eljárások közé sorolható a manuálterápia, amelynek ugyanaz a célja, mint a közismertebb csontkovácsolásnak. Az érintés ezen három eljárás alapján is sokféle módon valósul meg. Akkor vajon hová sorolható az akupresszúra tradicionális, holisztikus szemléletű gyógymódja? Esetében már többről lehet szó, mint csupán a test szakszerű gyógyításáról?  

Nehéz meghúzni a határt, hogy melyik beavatkozásnak milyen a hatása, és sokszor még akkor is felmerül dilemma, ha a magának az eljárásnak egyértelmű a célja. Kedves manuálterapeuta ismerősöm az ünnepek alatt mesélte nekem, hogy munkája során sokszor nem is tudja, mi a legfontosabb kliensei számára. Gyakran megesik  vele, hogy bejön valaki, és azt érzi, működik, máskor pedig mintha nehezen menne a kezelés, még akkor is, ha közben mindent szakszerűen, figyelmesen és odaadással végez. Mintha valami máson múlna,  hogy az, ami fizikai szinten történik, valóban kliensei számára is befogadható-e, “megtörténik-e”. Úgy tűnik, mintha a fizikai szint mellett lenne más befolyásoló erő is, amit talán a személyiség, a találkozás, az egymásra hangolódás jelent. Vagy legalábbis valami, ami túlmutat a fizikai érintésen, megfoghatatlan, mégis minden alkalmon jelen van.

Felvetődik a kérdés, hogy hol is van testi és lelki életünk határa.

Milyen élethelyzetekben jelenthet sokat az érintés? Hogyha a fizikai, célszerű beavatkozásoknál fontos a lelkiség, akkor a lelki szintű érintések is oldhatják a fizikai síkon tapasztalt szorongást, fájdalmat. Ezt támasztja alá Tiffany Field Érintés Kutatóintézete is, ahol valamennyi életterületre kiterjedő kutatásokat folytatnak az érintés lehetőségeit illetően. Többek között Field hangsúlyozza a fejlődési rendellenességgel küzdő gyermekek érintés- és masszázsterápiájának jelentőségét, amivel óriási eredményeket értek el gyermekek hosszútávú életesélyeinek javításában. A hatásmechanizmusban biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt szerepet játszanak, amikor a fiatal szervezet érzékenyen reagál a rendszeres és szakszerű érintések tapasztalatára. Szintén kiemelt terület lehet a fájdalomcsökkentés, ahol biológiai és pszichológiai tényezők egyaránt fontos szerepet kapnak, legyen szó bármilyen életeseményről, szülésről, balesetről, vagy akár krónikus betegségről. Field kiemeli, hogy az érintés a kifejezetten pszichés eredetű nehézségeknél is jól alkalmazható, például  szorongás, depresszió vagy akár a mindennapi stressz megjelenése esetén. Mi hát az érintés, amiben ennyi lehetőség rejlik?

Hogyan alkalmazható mindez a pszichoterápia, a lelki egészségvédelem számára?

A pszichológiában fontos testorientált, testet is magába foglaló irányzat összefoglaló elnevezése a szomato-pszichoterápia, amelynek valamennyi ága Wilhelm Reich (1897-1957), pszichoanalitikus beállítottságú pszichiáter hagyományaira támaszkodik. A megközelítés egészleges szemléletű, a lelki munka kulcsa testet öltöttségünk tapasztalata. A terápia során szerepet kaphatnak az érintések, azonban nem szükségszerű, hogy ez megtörténjen az érzelmi és fogalmi újraértelmezés során. Egyes irányai, például a haptonómia kifejezetten az érintés művészetével, az érintés gyógyító lehetőségével foglalkozik.  

A mozgás- és táncterápia másik fontos irányzat, amely a 20. századi modern tánc irányzatokhoz nyúlik vissza, legelső úttörői Isadora Duncan (1878-1927) ír táncosnő, vagy magyarországon Dienes Valéria (1879-197), a mozdulatművészet egyik megteremtője, amelyből mára komplex terápiás módszer született. A mozgás- és táncterápiának alapja az improvizáció, ami a kreatív alkotó folyamat alapját adja, azonban a testtudati és kapcsolati munka sem elhanyagolható, amelyek központi szerepet töltenek be a folyamatban. Az érintésre vonatkozóan biztonságos és megengedő kereteket ad, ahol érvényesülhet annak gyógyító, korrekciós lehetősége.  

A Testidő csoportokban szintén fontos részét képezi az érintéssel kapcsolatos tapasztalás és felfedezés.  Olyat teret biztosítunk, ahol találkozások jöhetnek létre, melyek által tanulhatunk, érzelmileg is megérintődhetünk, fejlődhetünk.

Írta: Hoffmann Sára

Felhasznált irodalmak:

  • Atkinson, R. L., Hilgard, E. J., Smith, E.E., Nolen-Hoeksema, S., Frederickson, B.L., & Loftus, G.R. (2005). Pszichológia. Osiris kiadó, Budapest.

  • Field, T.M. (1998). Touch Therapy Effects on Development. International Journal of Behavioral Development. 22 (4), 779-797.

  • Merényi M. (2014). Mozgás- és táncterápia. Áttekintő tanulmány. Pszichoterápia. XIII. évfolyam, február

  • Morris, D., Henegar, J., Khanin, S., Oberle, G. & Thacker, S. (2014). Analysis of Touch Used by Occupational Therapy Practitioners in Skilled Nursing Facilities. Occupational Therapy International, 21, 133-142.

  • Totton, N. (2015). Egy bevezetés a szomato-pszichoterápiába. Budapest, Oriold és társai

  • http://www6.miami.edu/touch-research/About.html

Kapcsolat

Szamosi Judit

Test – Lélek – Pszichológia

ELÉRHETŐSÉGEINK:

    

Kapcsolat
Kapcsolat

Szamosi Judit

Test – Lélek – Pszichológia

ELÉRHETŐSÉGEINK:

    

Kapcsolat