2020-10-26 Horváth Szimonetta

Önismeret és kapcsolódás

Tapasztalatok a Testidő önismereti csoportról, élethelyzeti problémák és az intimitással való kapcsolat tükrében

Önismeret és kapcsolódás

A Testidő önismereti csoportban résztvevőkkel felvett interjúkban beszélgettünk a folyamat során felmerülő személyes élményekről. Szó esett arról, hogy mik azok az aktuális problémák, nehézségek melyekben segíthetett a csoport közege, továbbá, hogy milyen változást tulajdonítanak a résztvevők a csoportfolyamatnak, hogyan változott testükkel való viszonyuk, kapcsolódásra való képességük és, hogy milyen egy-egy csoport hangulata, közege.

Önismeret, avagy utazás önmagunk középpontja felé

Ahogy az az önismereti csoportokra jellemző, a résztvevők eltérő célokkal, motivációkkal és különböző leküzdendő akadályokkal érkeznek. Az út egyaránt rejteget magában felemelő élményeket és nehézségekkel való szembesülést. Néha az utóbbi az, amely előre mozdíthatja a folyamatot. Mindenki a saját ütemében, tempójában fedezi fel a csoport közegében, hogy mire van épp szüksége, és tapasztalja meg, hol tart most éppen magához képest. Márai Sándor a következőképp fogalmaz az önismerettel kapcsolatban:

 

„…önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmetesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás…”

 

Az ember aktuális élethelyzete nagyban meghatározza, hogy épp milyen nehézségekkel kell szembenéznie. Előfordulhat, hogy múltbéli traumatikus események akadályoznak a jelenlegi céljaink elérésében, vagy nehézségeink vannak másokkal való kapcsolódásban, intimitásban. Egy-egy probléma gyakran mélyebben gyökerezik, mint azt elsőre gondolnánk.

A Testidő önismereti módszer fő eszköze a mozgás és a tánc. A módszer egyes strukturált vagy kevéssé strukturált elemei, a szabad mozgás, játékos feladatok visszarepíthetnek egy már megélt érzethez, tapasztaláshoz, mely asszociációkat indíthat el és gondolatokat ébreszt az élménnyel kapcsolatban. Egyes korai élettapasztalatokat is előhívhatnak, melyek hatással lehetnek arra, hogy mennyire tudunk bízni önmagunkban és a világban.

Az önismereti folyamat során felmerülő érzetek egészen korai, akár születés körüli (perinatális) időszakba is visszarepíthetnek

Mór, a Testidő önismereti csoport résztvevője ezekkel a szavakkal fejezte ki, hogy mit is élt át egy mozgásos feladat révén:

„ Az egyik alkalmon a párommal leültünk, majd lefeküdtünk a földre. Ekkor a talajon mozgolódva azt éltem meg, mintha egy életút részei lettünk volna…”

 

 Az önismeret szintjei

A csoportban az egyén megtapasztalhatja, hogy nincs egyedül a problémájával, hiszen mindenkinek van olyan témája, amivel küzd, vagy amin igyekszik dolgozni. Az önismereti munka során felmerülhetnek bennünk a következő kérdések: „Ki vagyok én? Milyen vagyok én? Honnan jöttem? Hová tartok? Hogyan viselkedem bizonyos helyzetekben és bizonyos emberekkel?” A kérdésekre az önismeret három szintjének segítségével válaszolhatunk. Az önismeret felszíne azt jelenti, hogy ismerjük képességeink és adottságaink határait, mi érdekel minket, milyen célokkal rendelkezünk és milyen akaraterővel, kitartással rendelkezünk. Az önismeret mélyebb szintjéhez tartozik, hogy tanulmányozzuk, milyen élmények alakították ki jelenlegi viszonyulásainkat, honnan erednek érzéseink, indítékaink és vágyaink, valamint, hogy viselkedésünk mennyire van összhangban a szándékainkkal és a céljainkkal.

Az önismeret társas szintjén pedig választ kaphatunk arra, hogy milyenek vagyunk különböző társadalmi szerepeinkben; hogyan tudunk megfelelni az irántunk támasztott követelményeknek, hogyan látnak minket mások, mennyire egyezik a mások által rólunk kialakított kép az önmagunkról kialakított képpel (Keményné, 2006). Ugyanakkor fontos elem a másokkal való kapcsolódásra való képesség. A közösség együtt hozza létre azt a biztonságos közeget, melyben ki-ki fel tud oldódni és ki mer bontakozni, és egy lépést mer tenni afelé, hogy elfogadja és tudatosítja a testében zajló érzeteket.

A kapcsolódásra való képesség egy lépés lehet a kitűzött célok eléréséhez

A csoportban cél, hogy lehetőségeihez mérten ki-ki a legteljesebb önmaga lehessen, szembesülhetünk félelmeinkkel, vágyainkkal és határainkkal is. Egy elfogadó légkör segíthet, hogy feloldódást, és a felszabadultság érzését váltsa ki.

Mór a következőt mondta:

„A gyakorlatok melyeket végeztünk hasznosak voltak, és úgy láttam ezek tudnak segíteni, megkönnyítik, feloldják a bennem levő elakadásokat. Ez a nyolc hét segíti az önazonosulást, segít abban, hogy valóban kapcsolatban legyek a testemmel.

Intimitás és az önismereti csoport

„Én azért vettem részt a Testidő csoporton, mert egy nehéz élethelyzetben voltam és azt éreztem, hogy a mozgással kapcsolatos gátlásaimat fel kellene oldani, és az emberekkel való kapcsolódásban kellett segítség, tehát a módszer szerintem ilyen szempontból jól működik. Segíthet azok számára, akik felszabadultabbak szeretnének lenni és lazábban szeretnének a dolgokhoz, emberekhez viszonyulni.” (Réka)

A kötődésünk, édesanyánkkal vagy elsődleges gondozókkal kialakított kapcsolatunk, kihat a felnőttkorban kialakított kapcsolataink minőségére. Egyfajta mintaként szolgál számunkra a későbbiekben. Gyermekként kialakul egy kötődési viselkedésrepertoár, melynek elemei lehetnek a megnyugtatásra (önnyugtatás), a biztonság keresésére, az érzelmek kommunikálására, a segítségkérésre vagy az együttműködésre való képesség. Az egyes készségek fejlesztésében, fejlődésében való elakadás megnyilvánulhat mások kapcsolatteremtő kezdeményezéseinek elutasításában, harmonikus kapcsolatok fenntartásának nehézségeiben, valamint az érzelemszabályozás zavarában. Ennek következtében nehézségek adódhatnak a közeli kapcsolatok, illetve az intimitás kialakításában és fenntartásában is.

Mára az intimitás szó jelentése szexuális jelentéssel is bővült. De az intimitás ennél sokkal több. Az intimitás életünknek minden dimenzióját magába foglalja.  A testi, a társadalmi, az érzelmi, a mentális és a lelki dimenziót is. Ezek megjelenhetnek az önismereti csoport szintjén is. Általuk többet tanulhatunk magunkról, viselkedésünkről a többiekhez való viszonyunkról. Megtanulhatjuk jobban felvállalni önmagunkat, elsajátíthatjuk az őszinte, egyértelmű kommunikációt, megtanulhatunk tudatosabban kezdeményezni, határainkat meghúzni. Képessé válhatunk alakítani, megtartani és kölcsönös bizalom légkörében fejleszteni interperszonális kapcsolatainkat (Koncz, 2005).

Az intimitás kialakítására való képesség fejleszthető az önismereti csoportfolyamatok hatására

„Én eleve azért jöttem ebbe a csoportba, mert nekem gondot okoz az intimitás, hogy közel engedjek magamhoz embereket és itt voltak olyan alkalmak, -gyakorlatilag mindegyik alkalmon- társsal együtt kellett dolgozni. Számomra az volt nagyon hatásos, ahogy vizsgáltam magam a feladatok közben.” (Anna)

 Az önismeret társas szintje tükröt állíthat elénk, és képessé válhatunk más nézőpontból szemlélődni saját magunkról. Láthatjuk, hogy önismeretünket fejleszthetjük egyedül is, és csoportosan is, ám a sikeres önismereti munkához mindkét esetben fontos önmagunk szeretetteljes elfogadása, az önmagunkhoz való őszinteség, ugyanakkor az empátia, tehát a másik személy irányában kialakított beleérző, megértő viszonyulás is (Langer, 2008).

Mi változhat az önismereti csoport közegének hatására ?

A tapasztalatukat megosztó csoporttagok széleskörűen vázolták életükben felmerülő nehézségeket. Legfontosabb felismerésként kiemelném, hogy a csoporttagok megélhették, hogy problémáikkal nincsenek egyedül. Különbözőek vagyunk, eltérő háttérrel, különféle tapasztalatokkal érkezünk, de a csoport biztonságot adó közege feloldhatja a felmerülő kételyeket és megerősítheti bennünk, hogy nem szükséges egyedül leküzdeni az elénk gördülő akadályokat. A testtudati munka, a mozgásos-táncos, valamint a társas gyakorlatok elősegíthetik, hogy kapcsolatainkra, és saját működésünkre tudatosabban tudjunk tekinteni. A csoportfolyamat során megélt tapasztalatok hatására, fokozatosan, testünk is egyre komfortosabb, biztonságosabb hellyé válhat számunkra.

 

Írta: Horváth Szimonetta

 

Hivatkozások

Keményné dr. Pálffy, K. (2006). Alapozó Pszichológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Danis, I., Kalmár, M. (2011). A fejlődés természete és modelljei. In Danis, I., Farkas, M., Herczog, M.,Szilvási, L. Biztos Kezdet Kötetek I. A génektől a társadalomig: A koragyermekkori fejlődés színterei. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest.

, , , , , ,
Kapcsolat

Szamosi Judit

Test – Lélek – Pszichológia

ELÉRHETŐSÉGEINK:

    

Kapcsolat
Kapcsolat

Szamosi Judit

Test – Lélek – Pszichológia

ELÉRHETŐSÉGEINK:

    

Kapcsolat