2021-01-26 Erdélyi Boróka

Mozgás, testtudatosság és a csoport ereje

Miért fontos a testi tudatosság és hogyan segíthet, ha csoportban fejlesztjük?

Testi tudatosság önismereti csoportban

Miért alapvető jelentőségű a testünkhöz fűződő kapcsolatunk? Hogyan tud támogatást adni a csoport közege a testtudatosság felé vezető úton? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a következőkben, az interjúkban megfogalmazott élmények alapján. Az elmúlt években a személyes életemben is megtapasztaltam, hogy a mozgás által magamhoz, másokhoz és a saját testemhez is közelebb kerülhetek. Éppen ezért különösen izgalmas volt számomra a Testidő önismereti csoport részvevőinek beszámolóit hallgatni arról, amit ők éltek át a csoportfolyamat során, amit magukkal visznek az alkalmakról.

A csoportban végzett mozgásos és testfókuszú gyakorlatok lehetőséget adnak rá, hogy a testi érzeteinken keresztül közelebb kerüljünk magunkhoz, esetleg olyan érzelmeket is felismerve, amelyek nem tudatosultak bennünk korábban. A testtel való intimebb kapcsolat kialakítása könnyebbé teheti a magunkról való gondoskodást is. Olyan mindennapi tevékenységeinkre is hatással lehet, amikről nem is feltételeztük volna, ahogy Nóra esetében is történt:

Figyelek arra, hogy hogy esik jól mozdulni és ha úgy van, akkor a munkanap kellős közepén az irodában is felállok, vagy most otthon a homeoffice alatt is megmozgatom magam, esetleg táncolok egyet.

számol be Nóra a csoportban való részvétel után. Apróságnak tűnhet, de éppen ezeken a kis, a testünk felé tett gesztusokon múlhat, hogy jól érezzük-e magunkat a bőrünkben.

Testtudatosság és önismeret

Testi tudatossággal jobban átélhetővé válhatnak érzeteink és érzelmeink

Határtartás és ajtónyitás

A testtudatosságban való jártasság azonban nem csak ebből a szempontból támogathatja jóllétünket. Testi tudatosságunk fejlesztésével az önmagunkért való kiállás, az önkifejezés új lehetőségei nyílhatnak meg előttünk. Jobban észleljük a testünkből érkező jelzéseket, illetve pontosabban meg tudjuk fogalmazni magunknak is, milyen érintés, vagy mely távolság-közelség az, ami jó érzéseket, biztonságos közeget teremt számunkra kapcsolatainkban. Így hatékonyabban tudjuk ezt a környezetünk felé is kommunikálni. Lehet, hogy könnyebben kijelöljük a határainkat, de az is elképzelhető, hogy éppen nyitottabban kezdünk el másokhoz viszonyulni. Ezt tapasztalta meg Réka a folyamat végére:

Sokkal öntudatosabb vagyok. Jobban elfogadom, amikor mások közelednek hozzám. Már nem vagyok olyan zárkózott a fizikai kapcsolatteremtésben sem, amikor például valaki közelebb lép hozzám vagy esetleg hozzámér.

Ahogy ez a beszámoló is rávilágít, a testtel való kapcsolat javulása a másokhoz fűződő kapcsolatainkra is pozitív hatással lehet. Egy további tényező, ami szintén segíthet bennünket a másokhoz való kapcsolódásban is, az a tudatosabbá váló érzelemkezelés. A csoportban végzett gyakorlatok során kialakul egy fokozottabb figyelem a testből érkező jelzésekre, érzetekre, amely segítséget nyújthat az érzelmek felismerésében is. Keressük a kapcsolatot testérzeteink megérzése és érzelmeink között.

 

Erősebben megvan bennem, hogy oké, itt most fáj, akkor ez mit jelez? Nem hessegetem el, hanem foglalkozni kezdek vele” – fogalmaz Réka.

Úton az önelfogadás felé

Nem csak a figyelem, hanem a testünk, és ezáltal önmagunk elfogadásának képessége is fejlődhet. Az új képességek elsajátítását és az alapvető elégedettséget is az segíti, ha békében vagyunk önmagunkkal úgy, ahogy pillanatnyilag vagyunk. Mindezt János így önti szavakba:

A csoport a testem elfogadását segíti, tudatosságra sarkall: Igen, vagyok, aki vagyok, így nézek ki, ilyen a testalkatom, ezt a mozdulatot meg tudom csinálni, azt meg nem tudom megvalósítani úgy, ahogy szeretném.

Összhangban mozdulni

Mint látható, ezek az élmények olyan érzékeny témákat is érinthetnek bennünk, amiket nem szívesen osztanánk meg akárkivel, és amelyeket nem is mindig könnyű megfogalmazni. Ezért elengedhetetlenül fontos a bizalmi légkör a csoportokban, amiben bárki fenntartások nélkül megnyilvánulhat és kifejezheti magát. A csoport befogadja, és megtartja a résztvevők által megosztottakat. Csak így válik lehetővé az őszinte kitárulkozás. Ennek megvalósulásáról mesél Anna:

Sok olyan dolgot mondtak el a csoportban, amit nem tudom, hogy megosztana-e magáról az ember, és én is megosztottam olyan dolgokat, amiket a barátaimnak nem mondanék el. Olyan légkör volt, hogy tudtam, hogy ami ott elhangzik, az nem kerül ki. – emeli ki Anna.

Ez a bizalom nem csak az érzések és gondolatok szavakba öntéséhez, hanem a páros és csoportos mozgásos gyakorlatok megvalósításához is elengedhetetlen. Ez teszi lehetővé, hogy összhangba kerüljünk, merjünk egymásra hagyatkozni, mozdítani és mozdítva lenni. Egy ilyen élményéről mesél Imre:

A társam szeme be volt csukva, az egész a bizalomra épít. Én vagyok a kísérő, ő rám hagyatkozik abban, hogyan, milyen irányokba és milyen minőségben vezetem a mozgását. Mozgunk, gyorsan, lassan, előre megyünk, hátra megyünk. Aztán szerepet cserélünk. Mindkettőnk vezetésében volt egy sajátos dinamika, és egy bizalom is kialakult: rábízhattam magam társam vezetésére. Hagyhatom, hogy belevigyen ebbe az élménybe. Először egy lassú bevezetés volt, aztán megtáncoltattuk a másikat.

A csoportnak szerepe tehát, hogy támogató közeget biztosítson a nehezebb időszakokra és a továbbfejlődésre is. Réka is kiemeli a csoport által létrehozott biztonságos tér és a visszajelzések szerepét az előrelépésben.

Nagyon sok támogatást kaptam mindenkitől, Juditéktól is és a társaimtól is. Azok a visszajelzések és az a fajta figyelem, ahogy kapcsolódtak hozzám meg, persze, ahogy én is hozzájuk, nagyon sokat jelentett nekem abban az időszakban. Mindig olyan témát hozott elő, amivel feladatom volt és “túl kellett rajta esnem”. Nagyon jó volt a csapat, teljesen összekovácsolódtunk és egy nagyon jó támogató légkör alakult ki.

A testtudati gyakorlatok és a csoport közege által jobban elfogadhatjuk testünket, kapcsolatba kerülhetünk mélyebb érzéseinkkel. Dolgozhatunk akár olyan fájdalmas emlékekkel is, amelyekre tudatosan talán nem is emlékszünk, testünk mégis jelzi, hogy törődésre, figyelemre és megértésre vágyik. Nem utolsó sorban pedig megismerhetjük, felébreszthetjük a táncon és mozgáson keresztül kreatív énrészünket is, lehet, hogy tőle is tanulhatunk valami újat önmagunkról.

Több szem többet lát – az új nézőpontok ereje

A csoportos forma további nagy előnye, hogy saját nézőpontunk mellett másokéval is megismerkedhetünk. Felfedezhetjük a testtudati élményeink között húzódó párhuzamokat és ellentéteket és egymást hallgatva új felismerésekhez juthatunk.  A csoporttagok élményei minket is építhetnek:

Sokszor olyan volt, mintha mindig egy-egy tanulságos mesét hallgatnék, és elgondolkodtam azon, hogy én mit csinálhatnék másképp, vagy én hogyan éreznék és döntenék, ha hasonló helyzetben lennék, mint a csoporttársam. Szerintem lehet egymás történeteiből tanulni.

Láthatjuk tehát, hogy a csoport közegében megvalósított testtudati élmények magunkhoz is, másokhoz is közelebb vihetnek érzelmileg, és életünk olyan területein is segíthetnek minket, amire talán nem is számítottunk volna. Az interjúk és saját élményeim alapján is tapasztalható, hogy a testünkkel együtt a lelkünk is megmozdul ilyenkor.

Teljes szívből tudom ajánlani a testalapú önismereti munkát, a táncterápiás módszereket mindenkinek, aki szeretne meghittebb és elfogadóbb viszonyt kialakítani a testével, könnyebben  kifejezni önmagát, és ezáltal kiegyensúlyozottabban jelen lenni a kapcsolataiban.

Írta: Erdélyi Boróka

Kapcsolat

Szamosi Judit

Test – Lélek – Pszichológia

ELÉRHETŐSÉGEINK:

    

Kapcsolat
Kapcsolat

Szamosi Judit

Test – Lélek – Pszichológia

ELÉRHETŐSÉGEINK:

    

Kapcsolat